Már a harmadik hét indul a blog életében. Rájöttem, hogy jó dolog irkálni a saját kis miliőmről, olvasgatni más gondolatait, ötleteit, gondját baját. Ez mind szép szép és jó, de aztán az embert elkezdi érdekelni, hogy vajon ki olvassa azt, amit kreál. Igen, van az a bizonyos statisztika fül. Fészbúkon, blogon, mindenhol. Én az utóbbi napokban kicsit rákattantam, hogy honnan néznek, mit néznek, hányszor... A heti tervem, hogy ezt a statisztika gombot elfelejtem megnyomni:)
A másik dolog, amin elgondolkodtam a Meska. Bő fél éve vagyok tagja, olvastam már róla sok jót, és kb ugyanennyi rosszat. Az elmúlt héten körbejárt egy levél a szerkesztőktől, hogy azok a boltok, amelyekben nincs elég személyes tartalom, vagy azok a termékek, amik helytelenül vannak feltöltve, rossz fotóval, rossz darabszám/árral azok letiltásra kerülnek. Ez utóbbi oké, azért mindenki el tudja dönteni, hogy egy adott szabálynak megfelelően tölti-e fel a termékeit, jó helyre írja-e a jellemzőket, éles, jól látható fotót készít-e róla. Számomra ez egyértelmű. De azt ki határozza meg, hogy mi számít kellően egyedinek? Hogy miben van elég hozzáadott érték, és hol van a határ, ami alatt már nem szerepelhet a kínálatban? Szerintem ez sajnos nagyon szubjektív dolog, és bár látva, hogy tényleg van egy-két silány fotó, egy-két számomra hasznavehetetlen dolog, de ezeket általában lelkes emberek készítik, azért hogy megpróbáljanak örömet okozni másoknak, akiknek az adott termék tetszik... Nagy dilemma.
Na de a lényeg, elkészültek az újabb ékszerek, sok hozzáadott értékkel, lelkesedéssel, új ötletekkel, amik a héten várhatóan lencsevégre kerülnek, és a nagyvilág elé. Éljen:)
Az egyik új kedvenc. Igazi nyári darab: tengerpartra, Balaton-partra, medencepartra, esküvőre, fesztiválra (csak ki ne tépje valaki a füledből)...
